Egyre többen viszik haza a halottaikat
Érdekes és ellentmondásos tendenciák mentén változnak az utóbbi években a temetkezési szokások hazánkban és Nyugat-Európában egyaránt. A haláltól, halottaktól és temetőktől való félelem egyre csak nő, az elhunytak útja a halálos ágytól a sírhantig szinte misztikus ködbe burkolózik.
A folyamat diszkréciójáról és sterilitásáról egyre profibb cégek gondoskodnak, amelyek a teendők jelentős részét átvállalják tőlünk, már attól, akinek van kerete megfizetni a szolgáltatásokat.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő azok száma, akik hamvasztás után kikérik a szerettük hamvait tartalmazó urnát, mert nem kívánják sírkertben eltemetni halottjukat.
Elérhetetlen álommá válik
A hagyományos temetés költségei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek. Temetéssel kapcsolatban felmerülő költségek közé tartozik az elhunyt szállítása, a temetés eszközeinek beszerzése (koporsó, dekorációk, virágok, beszédek, pap stb.), és tetemes összeget képvisel a sírhely megváltása is.
A régi világot képviselő idős emberek becsülettel spórolnak saját ”hagyományos” temetésükre, mert attól félnek, hogy a kis pénzű hozzátartozók valamilyen ma divatos alternatív irányzatot választanak. A mai fiatalok számára pedig sokkal emberibbnek tűnik egy szórásos temetés, mint a halott ravatalon való elbúcsúztatása és a koporsó mélybe engedése.
„A nagypapa itt van velünk”
Ez a mondat korábban is számtalanszor elhangozhatott a hozzátartozók szájából, csak éppen mást ártettek rajta néhány évvel-évtizeddel ezelőtt. Egyre erősödő trend az urna hamvasztást követő kikérése, azzal a céllal, hogy a hozzátartozók a saját házukban, lakásukban biztosítsanak neki méltó helyet.
A „végső nyughely” ilyen jellegű kiválasztásának több oka is lehet. Van, aki érzelmi okokból ragaszkodik hozzá, hogy elhunyt hozzátartozója továbbra is a közelében maradjon, de sajnos egyre többen egyszerűen nem tudják megfizetni a sírhelyek vagy alternatív temetések költségeit.
A pszichológusok szerint a hamvak otthoni tárolása megnehezíti a gyászmunkát, hiszen elmaradnak a búcsúzást megtestesítő és segítő szertartások, és annak a megnyugtató érzése is, hogy a szerettünk valóban végső nyughelyre talált.